a fill kihaltalanítása,
hogy aranyos négyzeteket rajzoljon —
a hang, ami a formává lesz,
a kvant, ami a zajból rendet.
a szomorúság háromszöge, amitől félünk —
a forma, amit nem merünk látni,
mert a három a híd,
és a híd az, amit elkerülünk.
amikor a gyermek megkérdezte az apját,
hisz-e Istenben —
az apa így felelt:
— én a Teremtő-kumputereben hiszek.
a cogito ergo sum legősibb formája:
a gondolkodó gép, mint isten —
és a kérdés, amit mi is felteszünk,
a fill, ami négyszöggé akar lenni.
sok ember, keves mozdulat —
a mozdulat túléli az egyént,
mint a treen, ami a saját gyökerén nő,
a mozdulat, ami a táncosnál is tovább él.
és hallotta már a halál közeledtének hangját:
a néma madarak csendje volt az
a fák csúcsaiban —
a kozmosz, ami csendben hallgat.
que pachuca? por tuluca?
que pasión? mi cristo,
ay la miramos, ay nos vidrios —
a rím, a játék, a népi, a lowbrow.
naca/o, aguanta la bara,
relaja la raja —
far away a crow caws,
a varjú, ami távol károg (atanacio monroy).
a magas és az alacsony közt nincs különbség —
a qì és a corgi egy asztalon,
a sárkány és a lowbrow,
mind a háló része, mind a mozdulat.